Egy tini a netről
kép helye
*
Fotó: H.Kriszti ( )

A 15 éves Niki egy átlagos középiskolás. Hetente körülbelül 40 órája van és ezen felül naponta még 2-3 órát tanul. Vagyis mondhatjuk, hogy hetente 50 óra szellemi munkát végez. Kedvenc tárgyai a kémia és az angol, de azt mondja ez nem feltétlenül számít abból a szempontból, hol tanul majd tovább. Főbb irányai a bölcsészet, azon belül a nyelvek, valamint az építészet és a formatervezés érdekli még.

Mivel töltöd a szabadidődet?

Tanulok, sorozatot nézek, barátokkal találkozom. Ilyenkor nyáron vannak napok, mikor csak ülök és gépezek. A családommal szoktunk nyaralni is menni. Ez általában kötött. Semmiképp sem mondanám hogy unalmas lenne a nyár, vagy hogy mindennap ugyanazt csinálnám.

Ha internetezel, milyen oldalakat látogatsz leggyakrabban?

YouTube, Instagram. A Facebookot már nem használom, inkább csak üzenetet küldök. Fent vagyok Twittweren és WeHearthIten, zenét Spotifyon hallgatok.

Mit nézel általában a YouTubeon?

Az a jó a YouTubeban, hogy bármit nézhetsz, amihez kedved van. Mert nem olyan, mint a tévé, hogy azt kell nézned amit adnak, hanem amit akarsz. Akár komolyabb témáról - kábítószer, zaklatás, szorongás. Ez az amerikai és angol videósok között elterjedt. De nézhetsz akár vicces dolgokat is, mint a Felelsz vagy mersz?. A komolyabb témák feszegetői általában mindennapos problémákról adnak tanácsot, és próbálják érezetetni, hogy nem vagy egyedül.

Lehet a neten barátokat szerezni?

Persze. Elég könnyen. Mert az emberek nagy része, akik azonos erdeklődésűek, beszélgethetnek csak úgy. Ebből lehet szoros mindennapi barátság akár a világ másik végéről is. Nem mindenki találja meg a lelkitársát, de sokaknak könnyebb itt barátkozni.

Van a dolognak negatív oldala?

Ha túl sok mindent osztasz meg. Például a kisebb videósokra nagy veszélyt jelent. Mert aki csak most kezdte, és megosztja az egész eletét előfordulhat, hogy kihasználják. De erre figyelmeztetnek is, hogy nem szabad magadról sokmindent elmondani. Vannak, akik elveszettek a való életben és találnak valakit, aki meghallgatja őket. Aztán kiderül, hogy az illető mégsem volt az, akinek mutatta magát. Erről sok helyen lehet olvasni.

A te közösségi életedre milyen hatással van a szociális média?

Kapcsolatot könnyebb tartani. Mármint napi kapcsolatban lehet lenni azokkal, akik távolabb vannak. A mindennapi életben viszont sokan elfelejtenek beszélgetni, mert ugye nincs olyan hogy megvárom, hogy majd eszembe jut vmi, aztán visszaírok. Hanem rögtön válaszolni kell.
Az én esetemben a barátokkal is könnyebb tartani a kapcsolatot, mert bármikor ráírhatok az osztálytársaimra, hogy: „Szia hogy vagy?”. Ugye én a Csepel- szigetre járok suliba és a barátaim is ott vannak. Viszont nem a szigeten lakom. De így mindennap tudunk beszélni.
Amennyire én látom, a mindennapi kapcsolatok megromlanak. Túlságosan beleéled magad az online világba és ez ronthat az emberekhez való hozzáállásodon. Mert a valóságban nem bújhatsz be egy álarc mögé, ha beszélgetni akarsz. A neten viszont bárki lehetsz.

Igaz, hogy a tiniknek manapság nincs saját társaságuk, mert folyton a számítógép előtt ülnek?

Emberfüggő. Van aki ott éli az életét és ki se mozdul. De nekem például vannak barátaim, meg úgymond életem. Nem építek magamnak álomvilágot és nem bújok el benne, mit sok korombeli.

Mit gondolsz, azért romlik meg a szülő-gyerek viszony, mert a gyerek túl sokat gépezik? Néhány szülő ugyanis erre hivatkozik.

A szülő hibája, ha nem érdekli a gyerek. De ez is emberfüggő. Vannak, akik bezárkóznak az online világba és kizárják a családjukat. Ha ez a szülőt nem érdekil, az az ő problémája. Ha pedig érdekli, akkor változtat rajta.
Persze most nem úgy van, mint a ’80-as években, hogy mindenki kint van a játszótéren. Sokszor csak csetelünk. A barátnőm ül az ő ágyában, én is a székemben és beszélgetünk. Kényelemesebb, mint átmenni, mert nem kell felállni hozzá.

Akarsz változtatni a jelenlegi helyzeten? Ha igen, miben?

Valószínűleg jót tenne, ha kevesebb időt töltenék netezéssel és többet foglalkoznék a házimunkával (nevet). Talán néha tényleg kicsit túlzásba viszem a gépezést. De sajnos könnyű beleszokni, mert vonzó egy világ, el kell mondjam. Ha egyszer belcsöppensz - ahogy én két évvel ezelőtt - nincs megállás. Régebben még naponta néztem egy videót. De aztán találtam egy másikat, aztán megint egy másikat és ez egy ördögi kör. Igazából, ha megtalálsz valakit, aki érdekel akkor rákapsz. Percenként háromszáz órányi anyagból viszont elég könnyű megtalálni azt, ami érdekel.

Megfordult már a fejedben, hogy esetleg te is videózni kezdesz?

Mindenkiben megfordul, aki nézi a videósokat és látja a sikereiket. Ha valaki annyira sikeres, hogy egy minnesotai városkából hirtelen Los Angelebe költözhet, akkor felmerül benned, hogy ha neki bejött, talán neked is menne.

Elképzelhető, hogy ahhelyett, hogy továbbtanulnál esetleg videós legyél?

Nem. Ha videóznék is, soha nem helyezném a tanulásom elé. Mert ez nem annyira fix dolog. Nem tudhatod, mikor lesz más menőbb. Szóval hiába nagy biznisz, nem teljesen biztos. Nagyon kreatívnak és egyedinek kell lenned, hogy befuss. Túl sok az anyag és egyre többen csinálják. Mindent bele kell adnod, ha meg akarsz élni belőle. Ha valaki mégis befut, akkor egy fényes, jó sokáig eső hullócsillagról van szó.


Sokan nem is sejtik, hogy milyen fantasztikus gyerekük van. Néha nem ártana kirángatni őket a gép elől és ismerkedni velük. De persze az sem lenne hátrány, ha mi magunk néznénk fel az okostelefonunkból egy pillanatra...
BarbaraA cikk értékelése 5,0 - 1 darab értékelés alapján.12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2018.08.21 10:22:15, oldal 261 ms