1970.09.18., kitalálod mi ez a dátum?

Igen, Jimi Hendrix -ről van szó, és remélem, míg ezt olvasod, a zenét is bekapcsoltad. Fontos. Róla beszélni, róla olvasni úgy lehet, hogy közben hallgatod is. Jobban megérted. Bár nem azt, hogy huszonhét évesen el kellett mennie innen a Földről, mert ezt sosem fogod megérteni, mert igen, huszonhét volt. Ő az egyik személy, aki miatt azt mondom néha, eléggé rossz korba születtem, és szívesen kipróbálnám az 'Éjfélt Párizsban', mint egyfajta időutazás. (~Woody Allen filmre utalás).

Szerelem. Puszta szerelem kötődik hozzá, az irányába, nem tudnám megmondani mióta, hogy mikor hallottam először a gitárjátékát, a zenéjét, egyszerűen csak berobbant az életembe és itt maradt. Vannak helyzetek, amikor nem is kellenek magyarázatok. S vannak helyzetek, amikor nincsenek is indokok és soha el nem jövő Nagy Találkozási Pontok. Jimi Hendrix olyan, mint egy rakéta: berobban váratlanul, láthatatlanul, mégis bazi hangosan az életedbe, nem irányít, nem suttog, üvölt és ordít, te pedig imádod és nem azon agyalsz, hogy mikori ismeretség és egyáltalán, hogy került a környezetedbe, hanem hálás vagy érte, amiért van. Vagy volt. Mindig lesz.

Nem szeretem a sablonos, mikor született, hová járt suliba, mik a fő művei / zenéi, blabla, így megpróbálok egy kis szeletet adni belőle a képek által és a könyvből kiírt részletek által. Az egyik legjobb ember lehetett, aki csak élt a Földön, és tudjátok, tényleg igaz az a mondás, hogy 'mindig a jó emberek halnak meg korán.'

Egy nagybetűs Személyiség. Tehetség. Megjárva a katonaságot, mégis csak zenész lett. Na jó, ez nem is volt kérdés, hogy nem az lesz.... Visszafogottan indult, aztán igazából mindig is megmaradt egy egyszerű embernek, csak egy idő után, minden után, bátran fel merte vállalni azt a valódi énjét, aki teljesen és totálisan önmaga. A szabadság-szülötte. A nem-érdekli-hogy-jut-haza, egyszerűen mindenkit meghív a kocsmában a katonaság elhagyása után. A szemek a legnagyobb tükrök, és bár klisésen hangzik, hogy a szem a lélektükre, mégis csak van benne valami: meglátod a másik embert, ha a szemébe nézel. Beszél helyette. Mutat is helyette. Természetesen csak akkor igaz ez, ha hajlandó vagy látni és nem csak felszínesen ugrálsz a fehér-fekete köveken. És ő ilyen volt. Akármennyit drogozott is, meg vagy ivott. Akármennyit. Ki nem?

Szeretem a tisztalelkű személyiségeket, akik meg fognak valamivel, bármi is legyen az, akikben van valami, nem jössz rá talán soha, de érzékeled és magukhoz húz. Ő ilyen.

Ez pedig az ő napja. <3
Nyugodjék békében.
kép helye
1960, London
Fotó: bbc.co.uk ( )
kép helye
1966.09.24
Fotó: telegraph.co.uk ( )
kép helye
1967, Heathrow Airport, London
Fotó: theredlist ( )
kép helye
1968
Fotó: theredlist; by Alan Pappe ( )
kép helye
1968, New York
Fotó: theredlist; by Elliott Landy ( )
kép helye
1969, London
Fotó: theredlist; by Dominque Tarlé ( )
kép helye
Woodstock, 1969
Fotó: urania-nf.hu ( )
kép helye
1970.08.27, London Heathrow Airport
Fotó: redlist; ( )
"Ha megkérdezte, hogy vagyok, olyanokat válaszoltam neki, hogy 'Hát, az attól függ, a marslakók hogyan érzik magukat.'
Nem tudtam már mást mondani neki. Meguntam, hogy mindig azt kell válaszolni, 'Köszönöm, jól.'"
[

"Amikor a Village-ben laktam, Bob Dylan is ott zenélt és éhezett. Láttam őt egyszer egy Kettle of Fish nevű helyen, de mindketten iszonyatosan be voltunk rúgva, úgyhogy csak halvány emlékeim vannak róla. Mindketten be voltunk állva, és csak nevetgéltünk. Ja, jókat röhögtünk.
Mindig nagyon gyorsan ráuntam mindenre és mindenkire. Ezért maradtam Dylannel, mert ő valami egészen újat mutatott nekem. Mindig volt nála egy jegyzetfüzet, amibe leírt mindent, amit maga körül látott. Neki nem kell beállva lenni ahhoz, hogy írjon, bár valószínűleg be van. De egy ilyen embernek alapvetően nem kell beállva lennie ahhoz, hogy írjon. Én sosem voltam képes olyan szövegeket írni, mint ő, de Dylan segített az írásban. Van legalább ezer dal a fejemben, ami soha nem lesz kész. Csak fekszem, leírok pár szót, és annyi. De most már, Dylannek köszönhetően, több önbizalmam van ahhoz, hogy be is fejezzek egy dalt."


"Élvezem, amit csinálunk. Bármiben benne vagyok mindaddig, amíg másokat nem bántunk vele, és az emberek jól szórakoznak. Valaki nem attól lesz hippi, hogy göndör a haja, trapéznadrágot és gyöngyfüzéreket hord. Hinned is kell abban, amit csinálsz, nem csak virágokat dobálni. Ez az érzésről szól, és ez az érzés abban is meglehet, aki kikeménített fehér galléros inget visel. (...) Persze a hippiket is beviszik olykor-olykor a rendőrök, de olyasmit sosem lehet hallani, hogy hippik bankot raboltak volna Kaliforniában, ugye?"

"A kritikusoktól kiakadok. Kritikát írni olyan, mint egy repülő csészealjra tüzet nyitni, még mielőtt az utasok esélyt kapnának arra, hogy elmondják, kik ők. Mindig lesz valaki, aki meg akarja írni rólad a tutit. Úgy jönnek be az öltözőbe, hogy azt sugallják, 'Na, ezt most levetkőztetem, és felakasztom egy fára." És a legtöbben annyira benyomva mennek el, hogy azt se tudják, mit írnak."


"A 'Burning of the Midnight Lamp' -
Mindenki azt mondta, ez az eddigi legrosszabb számunk, szerintem pedig a legjobb, amit valaha csináltunk. Nagyon jó szám. (...) A 'Burning of the Midnight Lamp' egy részét a repülőgépen írtam Los Angelesből New Yorkba menet, aztán New York-i stúdiókban fejeztem be. Sok személyes dolog van benne. Épp nem voltam jó passzban. Azt viszont, gondolom, mindenki megérti, hogy amikor az ember úton van, hiába van hivatalosan egy címe, ahol lakik, sehol sem érzi otthon magát. Ez a szám pedig arról szól, hogy egy kis régi házban, a sivatag közepén egyedül ül egy ember az éjszakai lámpa fénye mellett. Nem mindig célom személyes hangvételű dalokat írni, de ez már csak ilyen..."

"Félek a vegetálástól. Mindig tovább kell állnom."
"Számomra nagyon fontos az, hogy legyenek olyan emberek az életemben, akikkel beszélgetni tudok."
"A féltékenység nekem lila. És lila vagyok a dühtől vagy a méregtől is. Az irigység zöld."
"Amikor megismerkedem egy lánnyal, elsőként azt próbálom megállapítani, hogy emberi-e. Annyira jó olyan lányokkal megismerkedni, akik nem viselnek maszkot, akik mernek kedvesek lenni. Könnyen tudok szerelembe esni egy lánnyal, és - ha kicsit másképp is - egyszerre tudok szerelmes lenni egy másik lányba is. Néha kicsit összezavarom magamat is."

Olvassátok el a "Nulláról indulva" Jimi Hendrix könyvet, és ha eddig nem is (sicc!),
ezután csak tegyétek be őt a youtube-ba és hallgassátok.
Nem kell figyelni, figyel ő rátok.
Varga Maja12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2018.01.20 18:12:00, oldal 191 ms