Apocalyptica
kép helye

Fotó: ( )

Eljött az a pont, hogy be kell látnom, rosszul raktak össze. A borús időben, mikor mindenki kezd befordulni, köztük én is, mit hallgatok?

Finn zenét.

A finn zenekarok meg ugye, nem az egynyári popdalaikról híresek. De mégis előbújik tőlük a napocska meg az a mosoly, amiről azt hittem jövő tavaszig nem találkozunk, ha tükörbe nézek. Mégis itt van.

Van ezekben az északiakban valami, ami totálisan megérinti a lelkem.

Október 11-én pedig az Apocalyptica csapata házhoz jön, a Barba Negra Music Club jóvoltából.

A zene szerelmeseinek nem kell őket bemutatni, hisz zseniális, amit művelnek 1993 óta, amikor még csak Metallica dalokat dolgoztak át, ami nem kis csemegének számított akkoriban. Metált játszani csellón, ráadásul úgy, hogy működjön is a dolog? Nekik megy, immár 22 éve.

Nem kell szeretni a klasszikus muzsikát, de nem kell szeretni a metált sem ahhoz, hogy örökre megjegyezd őket magadnak.

Aki viszont szereti, ha egy zenész kezében felzokog a hangszer, aki ettől borzong meg, aki ettől tátja el a száját és, aki ettől csóválja hitetlenkedve a fejét, miközben bámul és önkéntelenül is mosolyog, az nem fog csalódni az Apocalypticában. Azt gondolom varázslat, amit művelnek.

Tény és való, elfogult vagyok a finnekkel, nem fogom tagadni, hogy az angol és amerikai „klasszikus” rock zenekarokat leszámítva, mint Rolling Stones, Metalica, Black Sabbath, Iron Maiden és társaik, azonnal a finnek jönnek nálam szóba, ha a rock alfájáról és omegájáról kell beszélgetnem bárkivel. Valamiért ott nagyon működik ez a műfaj, talán a hideg miatt, talán mert keveset süt arrafelé a nap, nem tudom, de elég egyediek, és ez az Apocalyptica csapatára különösen igaz. Olyat csinálnak, amit nagyon kevesen: keverik a klasszikust a metállal. Van a zenéjükben valami északi barbárság, és valami európai kifinomultság is egyszerre. Tökéletes koktél, ami engem kiüt, bárhol is legyek. Nem hiányolom az énekhangot szinte soha, ám ennek ellenére, ha mégis vágynék rá, nem kell más bandára váltanom, hisz az Apocalyptica olyan zenészekkel dolgozott már együtt, mint Corey Taylor, Matt Tuck, Adam Gontier, Till Lindemann vagy Ville Valo.

Szeretem, hogy ennyire különleges dolgot csinálnak, szeretem, hogy pokolian értenek a kezükben tartott hangszerhez, szeretem ezt a megkomponált rendszert, amit a metál néha már-már kaotikusnak vagy inkább apokaliptikusnak nevezhető műfaján belül képesek voltak létrehozni, szeretem a klasszikus vonalát a dolognak és szeretem, hogy ugyanakkor zúznak is, ahogy azt kell.

Ha hozzám hasonlóan szereted ezeket a kettősségeket, mindenképpen ott a helyed október 11-én a Barba Negrában, hogy megnézd: csellón is lehet jó metál zenét játszani.

2015. október 11.
APOCALYPTICA (fin) TRACER (aus)
Barba Negra Music Club - Budapest - Prielle Kornélia utca 4.
Kapunyitás: 19.00

Jegyek:

7900 Ft,- elővételben
8900 Ft,- okt. 1-től jegyrendszereken, helyszínen
Sz. EszterA cikk értékelése 3,0 - 2 darab értékelés alapján.12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2018.07.19 09:54:32, oldal 258 ms