Látni akarom a menekülteket, nem csak nézni
kép helye

Fotó: sgfdhsg ( )
Lássuk be, a menekültkérdés fontos. Egyre durvább a helyzet, amivel nagyszerű hozzáértő vezetőink nem tudnak mit kezdeni, ahogy a náluk természetesen sokkal, de sokkal okosabb külföldi politikusok se. Én már nem tudok és nem is akarok kiigazodni ezen az egészen, azt tudom, hogy ez az állapot tarthatatlan, és mivel ezek a nagymenő, diplomás öltönyösök csak dobálóznak a szavakkal, a kerítésekkel, a vonatokkal meg a menekültekkel, de egyről nem jutnak a kettőre, talán ideje volna, hogy mi, közemberek a józan paraszti eszünkre hallgatva vegyük a kezünkbe a dolgokat. Mit akarnak a menekültek? Elmenni, innen is. Mi mit szeretnénk? Hogy menjenek és legyenek boldogok vagy maradjanak, csak legyen már valami velük, és ne a keletiben sátrazzanak, immár kitéve, a vezetőinknél is hatalmasabb IQ-val rendelkező focihuligánoknak, akik azt se tudják mennyi kettő meg kettő, ráadásul annyi empátia szorult a kopasz fejükbe, mint egy kavicsba. Tisztelet a kivételnek természetesen, mert biztos van.A megoldás tehát? Indítsuk őket útnak, integessünk a határon nekik, majd mosolyogjunk jót azon, hogy osztrák, német, francia és angol barátaink mit csinálnak majd velük, hisz mint tudjuk, ők úgyis mindig mindent jobban tudnak, mint mi. Itt vannak, látják mi a helyzet, vagy nem? Aki meg maradna, azt szedjük már ki a menni készülők csoportjából és kérdezzük már meg honnan is jött, mihez is ért, tegyük már őket külön, és kezdjük el nekik megtanítani, hogy ha Magyarországon maradsz, akkor mik is a szabályok, hogyan is élünk mi és milyen is a mi kultúránk, illetve meg kéne tanítani nekik a nyelvünk, hogy ne kelljen activityzni velük, ha mesélni akarunk nekik vagy segíteni.Kérem, védtük mi a határt anno tatárok, törökök, oroszok elől is, és lássuk be, nem fogok szépíteni, mindig jól meg is szoptuk. Talán ideje lenne tanulni a hibánkból és rábízni a nálunk sokkal fejlettebb, jobb körülmények közt élő, liberálisabb, kedvesebb, empatikusabb európaikra a dolgot és megnézni, ők mit tesznek szájjártatáson kívül, majd tanulni az ő példájukból. Talán ideje lenne, hogy most mi mossuk kezeinket és nem kéne védeni ezt a csodás európai határt tovább. Talán nem kéne egymást gyűlölni, hanem ki kéne mennie a panelpitbulloknak, akik vagy ezen vagy azon az oldalon állnak és megnézni, hogy kik is ezek az emberek, akik itt csöveznek per pillanat nálunk. Talán nem a média agymosó híreit kéne nézni abban a csodálatos televízióban, hanem ki kéne sétálni a pályaudvarokhoz és megnézni, hogy mi is a valóság.Talán két szem cukorral egy gyerek arcára mosolyt kéne varázsolni, és talán nem azzal kéne csak segíteni, hogy legyen mit enniük vagy mibe öltözniük, hanem abban is, hogy tényleg mehessenek végre. Talán engednünk kéne, hogy más európai országokban is kempingezhessenek egy kicsit. Talán nem kéne nekünk se mindenkinél okosabbnak hinnünk magunkat, miközben lényegét tekintve át vagyunk baszva. Hisz vagy azt mondják, védjük őket, vagy azt, hogy utáljuk őket. Én azt hiszem talán csak hagynunk kéne őket. Élni, menni, enni, nevetni és szabadnak lenni. Talán meg kéne nézni honnan is jöttek, mi is a helyzet Szíriában, talán olvasni szeretnék a kultúrájukról, a szokásaikról, talán nem szeretném megsérteni őket egy, a tudatlanságomból adódó rossz gesztussal. Unom az agymosást és a tétlenséget. Unom a dobálózást. Unom, hogy veszélyben vannak itt is, és autópályán sétálgatnak. Unom, hogy félek attól, hogy a focihuligánok este rajtuk fogják leverni, ha kikapunk, ahelyett, hogy a túlfizetett válogatottunk tagjait csapnák agyon. Unom, hogy egy európai országban meghalnak emberek értelmetlenül, miközben élni jöttek ide. Unom, hogy felnőtt létemre idiótának próbálnak nézni és meg akarnak vezetni, egyik vagy másik táborba állítani. Unom.Hánynom kell attól, hogy szerencsétlen embereket csesznek át és használnak ki önző célok miatt. Hánynom kell a profit miatt készült, ál-, és rémhírektől. Hánynom kell attól, hogy önkéntesek szélmalomharcot vívnak odakint, de meg van sok esetben kötve a kezük, mert ha segítenek nekik elmenni, azzal törvényt sértenek. Hánynom kell attól, hogy nem küldi el az összes (meg)vezetőt senki sem a pokolba. Hánynom kell a facebook posztok nagy részétől, attól, hogy emberek képesek Auschwitz-el poénkodni és ártatlan emberek felett ítélkeznek, anélkül, hogy bármit tudnának róluk, miközben nem gondolnak bele, hogy ők is lehetnének ebben a helyzetben. Hánynom kell attól, hogy sokan azon akadnak ki, hogy nem fügefalevéllel takarva jöttek és van mobiltelefonjuk. Emberek, ők nem időutazók, hanem menekültek! Holnap kimegyek, és megnézem őket magamnak. Holnap kimegyek közéjük és megpróbálom megismerni őket. Holnap kimegyek közéjük és nem fogok félni. Holnap kimegyek közéjük és megpróbálom kideríteni mi is az igazság velük kapcsolatban. Rosszat akarnak vagy védeni kell őket. Holnap magamra hallgatok. Látni akarom őket, és nem csak nézni egy képernyőn vagy egy címlapon.Ti mit tesztek holnap? Rádiót hallgattok? Tv-t néztek? Olvastok róluk? Vagy kijöttök ti is és megnézitek mi is a helyzet igazából? Sz. EszterA cikk értékelése 4,0 - 4 darab értékelés alapján.12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2018.04.24 18:29:36, oldal 259 ms