Utas és holdvilág

Január 27-én volt 70 éve, hogy Szerb Antalt agyonverték egy kis település mellett Nyugat-Magyarországon, Balfon. Az évforduló apropóján elővettem a legszélesebb körben kedvelt regényét. Személyesen már csak azért is dühös vagyok a II. Világháborúra, mert félbeszakított egy olyan írói karriert, ami újra Olümposzi magasságokba emelte volna a magyar irodalmat, még a világ számára is.

A legjobb regény, amit Szerb Antal írt, az bizony az "Utas és Holdvilág", legalábbis az én véleményem szerint. De ha jól gondolom, ez konszenzuális lehet a magyar és a külföldi olvasói között. Mély és tartalmas ez a regény és teljesen más rétegek látszódnak az olvasásakor a kor előrehaladtával. Bevallom személyes kedvencem ez a kötet, és mivel az íróról elnevezett gimnáziumban töltöttem a középiskolás éveimet, ezért teljesen evidens volt, hogy beiratkozás után kézbe veszem ezt a művét. Ez lassan már 7 éve volt, és még mindig nem tudok betelni a regénnyel, lassan már a naptáramba is bevéshetném, hogy félévente feltétlenül újra kell olvasnom.

A főszereplő Mihály rendkívül érdekes figura, megtestesít egy olyan természetes bizonytalanságot, amelyről mindannyian álmodozunk felnőttként, a súlytalan gyermekkori ösztönösségével áll hozzá a dolgokhoz, ugyanakkor fontos számára a társadalmi konvencióknak való megfelelés is. A mellékszereplők közül nem emelnék ki senkit, hiszen meglátásom szerint az összes szereplő Mihállyal együtt az író saját kivetülése a regényben. Szerb Antal legfőbb személyiségjegyei a főszereplőhöz hasonlíthattak leginkább, míg a mellékszereplők az író lelki rétegeinek megjelenései. Komplex írói személyiségkép rajzolódik ki a regényből, amelyeket az egyes mellékszereplők szimbolizálják legjobban.

A mű alapját a Mihály-Éva/Tamás kapcsolat képezi, azért nem választanám el a két szereplőt, mert egynek értelmezhető a két személy, illetve itt tenném hozzá az író szexuális orientációjára vonatkozó kérdéseket. Ugye a fáma úgy szól, hogy Szerb Antal halálakor a ruhái között egy fiatal szőke fiú fényképére bukkantak, ezért egyes nyelvek bizonyítottnak látták az író homoszexualitásának tényét. Meglátásom szerint ezt a tényt könnyedén ki lehet olvasni a regényből, bár távol álljon tőlem, hogy bárki szexualitása után kutakodjak. Az Ulpius testvérekhez erősen vonzódik Mihály, nem téve különbséget köztük, nem úgy, mint János vagy Ervin kapcsán. Ugyanakkor Erzsihez csak azért ment hozzá, mert „kapcsolatuk ésszerű alapokon állt”, nem pedig feltétlenül szerelemből. Tamás halála pedig olyannyira megviselte Mihályt, hogy követni akarja őt, míg, amikor elhagyja a feleségét a vonaton, még csak aggódni sem kezd.

Nem a cselekmény részletes leírása a célom, ezért nem is mennék bele a történet alaposabb kifejtésébe, hátha valaki még nem olvasta volna.

A vezérmotívum, a főszereplő saját valójának keresése, ténylegesen pedig a regényben az elveszett barátainak keresése. Többszöri olvasásra úgy tűnhet, mintha Mihály minden egyes találkozóval világosabban tudná, merre akar menni. A művészlét és a polgáriság eszméjének ütközése világlik ki az önmagával való csatározásokkor. Ugyanakkor gondoljunk bele, hogy vajon mi magunk nem állunk hadilábon a személyiségünk különböző dimenzióival? Talán nincs Mihálynak igaza abban, hogy az ösztönök követése vezethet egy felsőbb boldogsághoz? Esetleg a konvenciók megfojtanak bennünket az életünk során?

Most egy pár hete adták ki egy zsebkönyvsorozatban, így egy üveg kétes minőségű bor helyett meglephetjük magunkat ezzel a könyvvel, és ha még sem tetszik legalább nyugodtabb lélekkel vágjuk majd a sarokba.

Szerb Antal Utas és Holdvilág c. műve alapján a rádiójátékot készítette Vajdai Vilmos. Szereplők Ónodi Eszter, Bodó Viktor.
Az Animációt készítette Nagy Lili.
Krejcár OttmárA cikk értékelése 3,0 - 2 darab értékelés alapján.12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2018.01.20 18:12:09, oldal 189 ms