Betekintés egy Fél világba

Kecskés Szulamit:
Egy fonott utazóládát húznak ki a Dunából, benne egy női holttesttel. Ez a nyitójelenete a filmnek, majd a történet visszaugrik négy teljes napot, bemutatva Mágnás Elza életének utolsó döntéseit, és a körülötte élők helyzetét. A főszál tehát az egykori kurtizáné, akinek a múltja szorosan összekapcsolódik Rózsiéval, a komornáéval, de ez csak – a filmidőhöz képest – lassan és csak nagy vonalakban bontakozik ki, bár az első pillanattól kezdve sejtetik, hogy Rózsi, hasonlóan Elzához, kurva volt az Orfeumban. Rózsinál elpattan valami, amikor megérkezik Kató, mint új szobalány, és azt hiszi, talán nem is alaptalanul, hogy Elza le akarja cserélni őt, ennek következménye lesz a gyilkosság, amit őrületében követ el.
A történet elég komplex és nagyon rövid idő alatt van kifejtve. Legalábbis ami a főszálat illeti, mert egyébként a mellékszálak egyszerűen csak elfogynak, anélkül, hogy valójában ki lennének fejtve, esetleg magyarázva lennének. Ilyen például, hogy valójában mit is akart Mágnás Elza Katóval, amikor „tanítani” próbálja. Kurtizánnak szánja az Orfeumba, vagy a szeretőjévé akarja tenni, mint ahogyan Rózsi hiszi? Ennek ellenére, egy új lehetséges forgatókönyvet kapunk arról, hogy Mágnás Elza miért és hogyan is halt.

Krejcár Ottmár:
A történet a krimik klasszikus „felgöngyölítő” sémájára épül. Az elején megvan a holttest, de hogy ki és miért ölte meg, az természetesen csak a filmben derül ki. A főszál érdekes annyira, hogy elnézhető legyen a mellékszálak kidolgozatlansága, azonban a Gergely-Elza szerelmi szál vagy viszony egészen feleslegesnek hat a történetben, de nem zavaróan.
kép helye

Fotó: Félvilág c. film ( )

K. Sz.:
A Félvilág szereposztása egyszerűen tökéletesen el van találva. Kovács Patrícia, mint Mágnás Elza, szenzációs, pontosan ilyen határozottnak képzelek el egy kurtizánt, aki képes volt megszerezni és megtartani magának egy gazdag támogatót. Az az érzésem támadt a filmet nézve, hogy ezt a szerepet neki találták ki, s talán senki más nem lenne képes így eljátszani ezt. És bár imádtam Patríciát a filmben, talán egy hajszállal még elképesztőbb Rózsi szerepében Gryllus Dorka, aki szinte már ijesztő. Minden pillantásából süt a keserű harag és az irigység keveréke, ha Elza karakteréről van szó. Ez szinte csak egyetlen jelenetben változik meg.
A Katót játszó fiatal színésznő, Döbrösi Laura, akit őszintén szólva, én még sehol sem láttam játszani, de nagyon is meggyőző új tehetség. Nagyszerűen alakítja a nincstelen, kissé naiv szobalányt. És persze ott van Kulka János, mint Max Schmidt, Mágnás Elza támogatója, aki nagyszerűen játssza a nemtörődöm bútorgyárost, persze idővel kiderül, ez a nemtörődömség csak álca, valójában kétségbeesetten rajong Elzáért.
Meg kell említeni még a Sóvágó Gergelyt alakító Sándor Pétert, akinek már a szerepe sem volt számomra túl nagy ívű, persze a fiatal költő szerepe érthető a filmben, de azt hiszem, ennél árnyaltabban is lehetett volna hozni a karaktert.
kép helye

Fotó: Félvilág c. film ( )

K. O.:
Valóban jól megválasztott a szereplőgárda, Gryllus Dorka átalakulása egészen elképesztő, ki merem jelenteni, hogy a játéka magasan a többi színész alakítása felett van, rendkívül jól elhiteti az 50-hez közeledő kiöregedett prostituáltat, akit megtört az élete. Kovács Patrícia lubickol a szerepében, látszik, hogy Mágnás Elza szerepét tökéletesen rá szabták. Itt megjegyezendő, hogy a magyar filmtörténet egyik (ha nem „a”) legízlésesebb szex jelenetét játsszák el Kulka Jánossal. Kulka ugye az A berni követben is jól bevált Szásznak, mégis mintha most kissé háttérbe szorulna a két színésznő mögött. Kiemelném még Bordán Irén alakítását Cili mamaként, az Orfeum madame-jaként, rövid jelenete van ugyan, mégis uralja a képernyőt, és olyan aurát von maga köré abban a pár percben, hogy akár csak az ő alakítása miatt is érdemes lett volna megnézni a filmet. Döbrösi Laura ugyan finoman és érzéssel játssza Kató szerepét, mégis miután beindítja a cselekményt, egyfajta nézői szemszöggé alakul át a szerepe, így nem is igen hagy teret a kibontakozásnak.
kép helye

Fotó: Félvilág c. film ( )

K. Sz.:
A zene Parádi Gergelyt dicséri, aki Szász Attilával már az A berni követ című film alkalmával is együtt dolgozott. Parádi nagyszerűen találta el a hangokat most is, a korhangulathoz rengeteg tesz hozzá a zene is, ami egyébként nagyon is hitelesen jön vissza a teljes filmben. Szintén hasonló telitalálat az Életrajz című Szép Ernő vers megzenésítése, amelyet Kovács Patrícia énekel el, és tökéletese illik Mágnás Elza karakteréhez.

K. O.:
A zene nagyon hangsúlyos az egész filmben, gyönyörű aláfestést ad az amúgy is festői szépségű díszletek előtt játszó színészeknek. Viszont nem mindig válik előnyére a filmnek ez a túlzott hangsúlyosság, már csak azért sem, mert vannak olyan jelenetek amikor, a zene miatt alig lehet hallani a szöveget. De a film soundtrack-je nagyon erős, igazán méltó ehhez a filmhez.

K. Sz.:
Szász Attila 2015-ös filmje szerintem bizonyítja, sok más mellett, hogy igenis létezik JÓ magyar film, még ha az emberek többsége nem így hiszi. Arról nem is beszélve, hogy bizonyság arra is, hogy aránylag kis költségvetésből ki lehet mindezt hozni. Azt hiszem, egyetlen igazi hibája van a filmnek, mégpedig hogy nem elég hosszú, a 88 perces játékidő nem elég, mert attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdődik, egészen az utolsó képkockáig odaragasztja a nézőt a képernyő elé, s egyszer csak vége lesz, pedig még többet és még többet akar belőle, aki látja.

K. O.:
Összességében majdhogynem tökéletes filmről beszélhetünk a Félvilág esetében, csupán három apró probléma van vele: az első ugye, hogy a zene túlharsogja a szöveget, de az is csak egy jelenetben van. A második a film hossza, ami zavaróan hat, hiszen ha még fél órával több idő jut, akkor sokkal jobban ki lehetett volna bontani a mellékszálakat, és nem lenne némi hiányérzetünk a film végére.
A harmadik problémáról, már nem a film kapcsán szólok, hanem a forgalmazás körülményei miatt. Hihetetlen, hogy végre van egy olyan magyar film, amely nem csupán művészfilm, így széles rétegeket szólítana meg, ennek ellenére csak december végén adják le este a közszolgálati televízióban, ahelyett, hogy teltházzal vinnék a magyar mozik. Elég, ha megnézzük, hogy a közösségi médiában mekkora hírverést kapott a bemutatás után, és most az elmúlt napokban még a mozik is bemutatták.
Valóban nagyon erős a film, mindenkinek tudom ajánlani, de nem úgy, mint egy jó magyar filmet, hanem, mint egy jó filmet. Ezt is megéltük végre, tessék elmenni és megnézni!

A Félvilág kritika közös munkával készült:
Kecskés Szulamit és Krejcár Ottmár
Kecskés SzulamitA cikk értékelése 3,0 - 4 darab értékelés alapján.12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2018.12.11 06:36:18, oldal 249 ms