„Splitben elsírtam magam”

Április 7-én, különös könyvbemutatót tartottak este a Gödör Klubban. A magát „zenés kötetbemutatóként” aposztrofáló esten, nevettünk, gondolkodtunk, és kissé szomorkásan is néztünk magunk elé mindannyian, akik ott voltunk. A "Világpor" című verseskötet valóságos hiánycikk Magyarországon, lévén, hogy eredetileg 1980-ban Újvidéken jelent meg a könyv egy szabadkai kiadó gondozásában. Ezt az űrt kívánta betölteni a Jelenkor kiadó, a második kiadással, mely kívánatosabbá és fiatalosabbá tette a megjelenését a műnek, remélve, hogy nem csak a "Világpor" nyeri el méltó helyét az irodalmi kánonban, hanem Tolnai Ottó is elfoglalhatja a helyét a legnagyobb költőink szellemi oszlopcsarnokában.

Tolnai megdöbbentően ismeretlen a magyar olvasóközönség számára, nagyon kevesen kapják fel a fejüket a neve hallatán, így egyfajta kulturális misszióként is értelmezhető az újrakiadás.

A kötetbemutató műfaját tágítandó, egy szaxofonművész, Grencsó István, és a Szabadkai Népszínház két tagja, Berta Csongor és Mezei Zoltán, is közreműködött.

A bemutató során a beszélgetést a költővel, a kötet szerkesztője és barátja, Mikola Gyöngyi vezette. Kezdésképpen a két színész egymást váltogatva szavalt a versek közül, a "Világpor" első feléből, ahol is a könnyedebb, humorosabb költemények vannak. A rövid előadásuk nagy sikert és tetszést aratott a közönség soraiban, bemutatták Tolnai Ottó költői zsenijének lényegét, megmutatták, hogyan fér meg egymás mellett a humor, az abszurd és a filozófia a verseiben.

A költő egyébiránt rendkívül különös ember benyomását teszi: humoros, sokat beszél és anekdotázik, de ugyanakkor pillanatok alatt átvedlik filozofikus és mély művésszé. Tolnai éppen olyan, amilyennek a költőket képzeljük, leginkább azzal tudnám jellemezni, hogy rendkívül kellemes ember.

Tolnai verseiben ott a potenciál, hogy népszerű legyen, s a "Világport" megérzésem szerint csak idő kérdése, hogy felkapják a fiatalok, és popkulturális kötet legyen belőle, hiszen a Tolnai Ottó versformátumai olyan szabadságot és értelmezési lehetőségeket adnak, amelyre ha körülnéznünk, a fiatal 20-as, 30-as korosztály körében van a legnagyobb igény. Ezért is voltam kissé csalódott, amiért ebből a korcsoportból alig láttam érdeklődőket az esten.

A beszélgetés után újra a Szabadkai Színház művészei szavaltak, ezúttal a kötet második feléből, ahol a versek komorabbak, drámaibbak, kevésbé humorosak, ugyanakkor erősebb műveket hallhattunk, például az "Árvacsáth" címűt.

A költő saját szavai szerint noha nagy élmény a kötet olvasása, úgy gondolja, hogy „erősebb a kötet”, mint saját maga, és amikor az újrakiadás miatt elolvasta az egészet, a szövegek intenzitása miatt néha elsírta magát. Ezért is, a közönség nagy derültségére, csupán a fülszöveget olvasta fel az este végén.

Érdekes és nagyon jó a "Világpor"; fontos mű a magyar irodalom terén, alkotója pedig igen nagy művész.

Mindenkit arra bíztatok, hogy keresse meg Tolnai Ottó műveit, és tegyen velük egy próbát, mert ezzel több évtizedes mulasztást pótolna.


(A képekért köszönet Németh Dánielnek és Gálos Orsinak, a Jelenkor Kiadó sajtósának.)
Krejcár Ottmár12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2018.10.21 15:15:52, oldal 249 ms