Az Afgán lány megteremtője

Steve McCurry neve azoknak is ismerősen csenghet, akik egyáltalán nem foglalkoznak fotográfiával, vagy a kortárs művészetekkel. Február végén nyílt a Műcsarnok kiállítása, amelyen a McCurry képeiből készített válogatást lehet megtekinteni. Érthetően rengeteg érdeklődőt vonz a tárlat, azonban fel kell tennünk a kérdést, hogy érdemes-e az internet korában olyan fotókiállításra menni, amelyen a képek kiváló minőségben a rendelkezésünkre állnak a világhálón?
kép helye

Fotó: ( )

Egyértelműen igenlő választ igényel ez a kérdés, mivel ezek a képek sokkal jobban hatnak kinagyítva, és a színek is elképesztően vibrálnak a néző szemei előtt. Remek válogatás született, Steve McCurry valóban legjobb alkotásait lehet megtekinteni, természetesen köztük van a címben már említett, az eredetileg "Sarbat Gula, afgán lány a Naszir Bagh menekülttáborban" című kép is. Ezt a képet nevezi a közvélemény csupán Afgán lánynak, fontos azonban megjegyezni, hogy ugyan valóban jelentős alkotásról van szó, jó pár másik van ezen a tárlaton, amelyik sokkal erősebb, mint ez. Példának okáért, rögtön az egyik terem bejáratánál helyet foglaló "Tevék a lángoló al-Ahmadi olajmezőnél" című, ami meglátásom szerint a legjobb kép az ötvenhat kiállított darab között.
kép helye

Fotó: ( )

Szintén remekművek a "Lóherét szedő nők", és "A Tadzs Mahal tükröződése" című képek; mindkettő kép már-már ijesztő tisztaságot jelenít meg, és olyan békét sugall, ami majdnem összeroppantja erejével az egyszerű vásznat, amire nyomtatták őket.

McCurry-re jellemző egyfajta monumentalizmus és élesség, az alkotásai azonnal beszippantják azok nézőit, s csak nehezen engedik el a tekintetet, akár többszöri megtekintés után is. Valódi fotóművésszel van tehát dolgunk, olyan mesterrel, aki a festőkkel vetekszik akár megkomponált, akár természetes képről van szó.
kép helye

Fotó: ( )

Az azonban nagy probléma, hogy nem igazán lehet kényelmesen megnézni a képeket a helyszűke miatt, mivel az egész kiállítást három terembe zsúfolták be, amelyek közül, meglátásom szerint csupán három falfelület alkalmas ilyen nagyméretű képek bemutatására. De azért túl lehet élni, hogy átmászkál a többi látogató a kép előtt, vagy éppen elénk állnak, így takarva a kilátást és rontva kissé a műélvezetet, de ezek mindegyik kiállításon megeshetnek, csupán szerencsétlennek tartom némely képek elhelyezését.
Furcsa még az is, hogy a vetítőterem hátoldalánál is állítottak ki, azonban ott jártunkkor a tömeg miatt esély sem volt azok megnézésére, hiszen még az ajtón sem nagyon lehetett beférni a helyiségbe.

Kissé felemás kiállítás született tehát, azonban mindenkinek ajánlom a megtekintését, hiszen április 17.-ig meghosszabbították az időtartamát. Aki tehát egy kellemes délután reményében fényképeket nézegetne, ne habozzon, irány a Műcsarnok!
kép helye

Fotó: ( )
Krejcár OttmárA cikk értékelése 3,0 - 1 darab értékelés alapján.12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2018.06.23 16:13:24, oldal 252 ms