"A minőség új forradalma"
kép helye

Fotó: ( lira.hu)
Azt hiszem stílszerű, ha Németh László híres munkájának, némileg módosított, címével nyitom, a nemrégiben megjelent Népiblog című kötet szemléjét. Noha a mű nem akarja „meghirdetni a minőség forradalmát”, erősen kokettál azokkal az eszmékkel, amiket lefektetett a népi mozgalom, és amelynek Németh László, Veres Péter vagy Illyés Gyula is zászlóvivője volt. Most ezt a zászlót fiatal szerzők vették át, akik között éppen úgy akad történész, politológus, informatikus vagy költő, azt hiszem nem kevésbé kiválóak, mint a fentebb említett úriemberek, mert nehezített pályán munkálkodnak, és igen kevéssé érdeklődő mezőnyben. A könyv esszék és cikkek gyűjteménye, 2014 és 2016 között, a Facebookon tevékenykedő blogról.

Mint a blog (és a könyv) neve mutatja, a népiességgel foglalkozik, pontosabban azzal, hogy a politika és a történelem hogyan reagált a népi eszmékre. A nép eszme agrárius és parasztpárti vonásokat harmonizál, de mint a kötetben kifejtésre kerül, ugyanúgy tagja a mozgalomnak a szociáldemokrata vagy kommunista irányzat, mint a népi demokratizmus, vagy akár a kaszáskeresztes, „paraszt-náci” irány. Ha valaki a népi politikai irányzatra gondol ma, akkor a MIÉP és az FKGP pártok jelenhetnek meg a lelki szemei előtt, és a közéleti népiesség miatt hajlamos lehet összemosni ezt az irányzatot a nemzeties sovinizmussal. Azonban ez az eszmeáramlat bőven túlmutat a rendszerváltás utáni politikai palettán, magát népinek vagy kisgazdának nevező, megjelenő társulások öndefinícióján. Ez a kötet 300 oldalon mutatja be, hogy mennyire behatárolták a politikát a társadalom számára a pártok, és ami még szomorúbb, hogy az egyéni gondolkodásunkat is keretek közé terelték be azáltal, hogy a bal-jobb skálát rajzolják fel minden választáson.

A Népiblog 10 nagy fejezetre tagoltan mutatja meg, hogy a történelemben, az oktatásban, a kultúrában, vagy akár a globális és az itthoni politikában, milyen szerepet tölt be a népi eszmeáramlat. Fontos fogalomtisztázások vannak a könyvben, ami miatt különösen fontosnak tartaná e sorok írója, hogy a tudományos körökön kívül, a laikusokhoz is eljusson ez a mű. A populizmus szó jelentését, például, többször is tisztázzák a szerzők, megtisztítva azt a pejoratív mellékzöngéjétől.

Kényesebb talajon is biztosan szánt a mű ekéje, mikor a szélsőjobboldaliság különböző válfajairól beszél, akár a magyar, akár a külföldi pártokról, irányzatokról van szó, és eredményesen újra fogalmaz problémákat, mint a magyar leszakadó nincstelenek tömegének kilátástalan helyzete, vagy a roma-nem roma lakosság együttélésének konfliktusai. Mert a népiség nem a földművelőket jelenti csupán, hanem azokat az embereket, akik ma is, ugyan olyan körülmények között élnek, mint a XIX. századi cselédség és szegényparasztság. Noha nem szolgál orvosságként a kötet ezekre a problémákra, talán arra tökéletes, hogy belopakodjon a szemellenzős, urbánus értelmiség látókörébe, és leginkább arra, hogy, ha pár embert is, megszabadítson attól a gondolati abroncstól, amit a nagy politikai szerveződések húznak ránk.

Az előszót író, méltán híres Romsics Ignác történész, bibói szóval élve: „a szabadság kis körei egyikének” nevezi ezt a kötetet. Meglátásom szerint több ilyen kis kör, elkélne, úgy a tudományos értékét nézve a munkáknak, mint a közfelvilágosító misszióját tekintve. Mindenkinek ajánlom, a fontossága kiemelkedő, most már csak el kell olvasnunk.


Bartha Ákos – Paár Ádám – Péterfi Gábor (szerk.): Népiblog, Az elmúlt évek írásai (2014–2016), L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2016, 306 oldal
Krejcár OttmárA cikk értékelése 5,0 - 1 darab értékelés alapján.12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2018.12.12 02:37:18, oldal 255 ms