Lélekrengés

A felkaron körmeid vájata kivérzik, úgy feszül.
(Egyedül maradtam veled megint legbelül.)
Az enyém alatt még lüktet egy,
a hátadból kilopott darab.
(Nem piszkálom, hátha ottmarad.)
Göndörbe fulladó, zihált tüdőm kapar,
majd elengedek.
(Nem szabadna kettesben maradnom veled.)
Szaladok képzeletben, de kezem görcsösen kapaszkodik.
(Kapaszkodunk a semmibe.)
Tétován egyensúlyozgat a térd, hajlata megremeg.
(Meg az apró neszek.)
Szemüregben fénylő opálos tejüveg,
(Egymás tekintete után kapkodók.)
Egymásban megcsillanó üveggolyók.
Homlokráncolás.
(Most hiába a csillogás.)
Az ajak szorul, a fogsor harap.
(A fejemben ordítanak.)
Az állkapocs görcsbe rándul, és lazul.
(A lélekrengés csontig hatol.)




Hrabovszki Diána12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2017.11.21 03:34:23, oldal 174 ms