Folyómenti sötét madarak

Eljutottunk arra a szintre a főszerkesztőasszonnyal, hogy amikor tegnap este megjegyeztem a korláton ülve, hogy valamit akartam mesélni, csak elfelejtettem mit, viszont azt tudom, hogy egy pasihoz volt köze, akkor ő erre azt válaszolta magától értetődően, hogy 'miért nem lep meg?' És ezt most csak azért írtam le, mert igen, megint egy hímneműről lesz szó ebben a cikkben, ami valójában egy ajánló a keddi, (09.13), A38-as, The Tallest Man on Earth koncertre. Merthogy Kristian Matsson ennek az együttesnek az énekese, méghozzá svéd is, szóval duplán megérdemlem, hogy ott legyek. Khm. Hogy mindenki ott legyen.

Annyit kell róla tudni, hogy (a száraz adatok jönnek, igen): 1983. április 30-án látta meg a napvilágot Leksandban, amit a 2010-es adatok szerint, 5934-en lakják. (Kisebb, mint Pécel, hah). 2006-ban kezdődött a szóló karrierje, és egy indie zenekar frontembere is lett, a "Montezumas"-é.

2006 óta megjelent már négy nagylemeze, és két EP albuma. Ráadásul egy svéd drámához ("Once a year"), ő és a felesége, Amanda Bergman, aki egy másik remek svédbanda az "Amason" nevű formáció énekesnője, szóval ők ketten írtak a "Once a year"-hez zenét. És nem ez volt az első és utolsó filmzene, amit Kristian írt.

Zenei stílusát Bob Dylanhez szokták hasonlítani. Ezt mindenki döntse el, hogy mennyire valós, mindenesetre a srác hangjától a mennyországba lehet jutni, borral a kezedben. ÉS ami még full-szuper, hogy az első három lemezéhez hasonlóan most ismét úgy lép fel, - így nálunk is 13-án -, hogy csak ő és senki más, tehát teljesen intim-helyzet alakul majd ki, énekes-dalszerző-estnek is lehetne nevezni, és már miért ne neveznénk annak?

Meghitt ellazulás. Családi összejövetel, bár annyira családi, hogy a fb eseménynél 560-an jeleztek vissza, hogy ott lesznek, és 1210-en érdeklődnek az esemény iránt.

A klipjeit is érdemes nézni a zene hallgatása közben, mert szenzációsak. Elveszel bennük, és a levegőbe kerül a nyugodtság édes illata. Történetet mesélnek el, letisztultak és csodaszépek. A természet majdnem mindegyikben fontos szerepet kap, a "Darkness of the Dream"-ben a kortárs tánc is. És tényleg olyan az egész világa, mint egy álom, ahol nem foglalkoznak a reménnyel, mert minden valóra válhat. Mert minden sötétségben ott van a rózsaszín köd, ami eggyé kovácsol bennünket.

Itt például a rendező, Jakob Wallin volt,
az operatőr pedig, Jesper Guldbrand.

"Haydn-t játszom egy sötét nap után, és
egyszerű melegséget érzek a kezeimben.
A hajlandóságon van a kulcs.
A rezonancia zöld, élénk, és nyugodt."


Ilyen kis rövidfilmeket is csinálnak egy-egy számhoz. Lényegre törően beszél, a tájat mutatja be, és énekel. Minimalista férfiú a javából, és minden azzá válik, amihez csak hozzányúl.

Csak dőlj hátra, nézd, és szeress bele! >

Oké-oké, legközelebb már a beszámolóval jövök, (remélem). Addig is:

2016.09.13, kedd, A38,
Hány órától? 20:00!
Jegyár: Szeptember 12-ig: 5500 Ft, utána már 5900.-

Az esemény linkje, ha még nem találkoztál vele: https://www.facebook.com/events/1081957371826853/

Az indie-folk legyen Veletek addig is!
Varga Maja12345

Instagram 
©2014felhasználási feltételek, kapcsolat, 2018.10.21 15:07:03, oldal 305 ms